Pusztító tornádók hada rohan végig Magyarországon

Évről évre hallani, hogy hatalmas pusztítást végeznek a tornádók, világszerte ami sajnos Magyarországot is egyre gyakrabban érinti. A tornádók semmit sem kímélnek, ami eléjük kerül. Épületeket bontanak le emberek életét követelve és, megállíthatatlanok ezek a forgó monstrumok. Nézzük meg, hogy Magyarországon mennyire gyakori a tornádók kialakulása.

  Az idokep térképén látható, hogy a tornádók hazánkra is egyre sűrűbben csapnak le károkat hagyva maguk után. De nem mindegy, hogy hol, mekkora erővel és milyen gyakran csapnak le.

Forrás: Idokep.hu

Mi az a tornádó?

A tornádó egy nem más, mint egy hatalmas oszlopszerű sötét színű sebesen mozgó légoszlop, amely a talajt és az esőfelhőt köti össze. Amikor még nem ér le a földre azt nevezzük, tubának melyből a tornádó kialakulhat.
A tornádók létrejötte előtt az égbolt sötétté válik, hatalmas jégdarabok kezdenek az égből hullani (akár 8 cm átmérőjű) majd a semmiből megjelenik egy hatalmas tölcsér formájú felhő, amely fokozatosan ereszkedik a föld felszínére. Amint leér, tornádónak nevezzük. Az USA eddigi tornádó rekordját Texas állam tartja 120 tornádóval évente. De nem csak a szárazföldön alakulhat ki tornádó, hanem vízben is. A tenger meleg víz rétegével egyesülve a felhő víz tornádót képez mely a partra jutva tornádóval alakul.
Hazánkban 1972. május 19-én, Balatonfüreden vízi tornádó mely a partra lépve letarolta a Tagore-sétány fáit.

Hogyan jön létre egy tornádó?

A tornádók szupercellákból alakulnak ki melyek olyan zivatarok, amikben már jelen van a forgó légtömeg.
Minden 1000. zivatarra jut egy szupercella, amikből a tornádó elkezdi pusztító munkáját. Átlagosan 4-5 szupercella kell a tornádók kialakulásához. Maxikói- öböl területein koratavasszal alakulnak ki a legtöbb tornádók. Minél északabbra vagyunk annál sűrűbb a nyár végén kialakult tornádók száma. A leghevesebben zajló tornádók áprilisban csapnak le. 24 óra alatt bármelyik napszakban előfordulhatnak, de leggyakoribb a délutáni idő. Kialakulásukhoz száraz nedves levegő és száraz hideg levegő találkozására van szükség.
A mezociklon amit a forgó feláramlásnak hívnak, még több levegőt szippant magába ezzel a tornádók forgása és ereje nagymértékben megnő. A mezociklon vízcseppecskéi tölcsért formálnak, amit tubának nevezünk és ez a tuba a földet elérve tornádóvá alakul.

Tornádók pusztítása

Az USA-ban minden évben legalább 500 millió dollárnyi kárt okoznak a pusztító tornádók és átlagosan 80 ember életét követelik. A hevesen forgó, tornádók épületek százait teszi a földdel egyenlővé, hidakat rombolnak le, fákat csavarnak ki, oszlopokat döntenek ki és a tavak vizét is magukba szippantják. A tornádók a világvezető természeti katasztrófája.

Tornádók jellemzői

A legfőbb jellemző a tornádók kialakulásánál a heves zivatarok kialakulása, jégeső és viharos erejű szél. A tornádók földet érésének élettartama néhány perctől órákig is eltarthat. Az átlagos tornádók 200 méter átmérőjűek és 48 km/h-val haladnak miközben mindent lerombolnak maguk körül. Haladási léptékét tekintve a legtöbb tornádó 10 métert tesz, meg mielőtt szertefoszlik. A tornádók méretét Doopler-radar segítségével valamit a károk felmérésével határozzák meg. Meghatározásuk EF0-EF5-ig terjed.
Hogyan jelzik előre a tornádók érkezését a lakosság számára?
A tornádók megfigyelés alatt állnak melynek eszköze a Doopler-rada amely folyamatosan pásztázza a légköri jelenségek kialakulását és változását. Az USA-ban használt Doopler-radar segítségével a lakosságot akár 12 perccel a tornádók érkezése előtt figyelmeztetni tudják. Amikor megszólal a tornádókat jelző sziréna emberek százai kerekednek útra köztük a vihar vadászok, tudósok, hogy felmérjék, az érkező tornádók adatait mellyel tovább tanulmányozhatják a tornádók kialakulásának folyamatát és a tornádók típusait.