2024. November 24. (Vasárnap)

Temetési szokások Egyiptomban - Mit rejt a piramis?

Történelmi
SznAnna SznAnna
Temetkezni minden kultúrában más és mást jelent.  Vannak, akik szerint, halottjaik lelke újra feltámad és ezzel biztosítják számukra az újjászületés lehetőségét. Mások szerint nincs jelentősége ez csak pusztán egy tiszteletadás szeretteik felé. De mi a helyzet a világ által ismert hatalmasra emelt piramisokkal Egyiptom szívében? Fáraó síremlék  

Múmia az anyaméhben - Az Egyiptomi édesanya


Mumifikálódott kis baba

A 19. Század elején tudósok egy csoportja rejtélyes felfedezést tapasztalt amikor egy múmiát röntgenfelvétellel vizsgált át. A csoport úgy tudta, hogy egy papot helyeztek örök nyugalomra. 2016ban jelentősen megnövekedett technológiai vizsgálatoknak köszönhetően sikeresen beazonosították a holttestet melynek eredményeként egy nőt találtak az általuk gyanított pap helyett. A kedélyeket tovább borzolta, hogy a felfedezett nő várandós volt. A magzat tökéletesen ábrázolható volt a tudósok számára. Professzorok egy csoportja rá jött arra, hogy miként maradhatott “épségben” a magzat. A professzorok szerint a mumifikáció és a bomlás során a magzat majdhogynem savanyítás, tartósítás alatt állt.

Hogyan készítették el a holttestből az egyiptomi múmiát?


Mumifikálódott ember

Az egyiptomiak egy rituálé keretében készítették fel halottjaikat a mumifikálásra. A mumifikáció során az elhunyt agyát az orrán keresztül egy fém kanál segítségével kiemelték majd ezt követte a szív kivétele és a belsőszervek eltávolítása. A kivett belsőszerveket egy edénybe ( kanópuszokban) tárólták. Ezt követően a testet kiszárították majd olaj és viasz anyaggal átitatott szalagokba tekerték. Ez az egész folyamat 70 napig is eltartott. Az idő során kialakult szokás mellett sok más temetkezési szokás is kialakult ám a holtak lelkének újjászületését, illetve nyugalmát az istenek kegyeire bízták.

A Fáraó temetése - Az örök élet titka
Fáraó sírja

Miután a Fáraó elhunyt holttestét a papok egy hatalmas fallal körülvett ösvényen felcipelték halotti templomukba. A papok minden nap ételt és italt vittek elhunyt királyuknak, mert azt gondolták, hogy a fáraó visszatér a halottak közül. A papok az ösvényen vezető út után varázslatos szövegeket kántáltak elhunyt fáraójuk mellett, mert hitük szerint ez istenné és örökéletűvé tette szeretett királyukat. Ezt követően a kápolna egy ajtaja elé letették az ételeket és italokat majd az ajtó előtt várták, hogy a fáraó belakmározzon az általuk vitt ételből és italból majd a maradékot elvitték. Ez az ajtó nem valódi ajtó volt csupán egy díszlet mely átjáróul szolgált elhunyt fáraójuknak. Az Óbirodalom idején azt gondolták, hogy a fáraó lelke ezen az ajtón keresztül visszatér és fogadja az adományokat mely örök jólétet és örök életet biztosít lelkének a túlvilágon.

Piramisok – Az istenek nyughelye


Szfinx

A piramisok égbenyúló építmények voltam melyek a fáraók holtestének nyugalmát őrizték évszázadokon és évezredeken át. A piramisnak többféle jelentése volt. A piramisok csúcsát arannyal borították be, mert ezzel meg könnyítették a fáraó lelkének égbe emelkedését. A piramis szimbolizálta számukra az idő múlásának jelképét is. A Piramis tetején lévő aranyon megcsillant a fel és lenyugvó nap így az egyiptomiak érzékelték az idő múlását. Ezzel egyidejűleg feltevésük szerint a nap éltető erejét vezették be az elhunyt fáraó testébe melyet Ré a napisten küldött a földre. A piramis hitet tartott az egyiptomiakban miszerint uralkodójuk a túlvilágról is vissza jár hozzájuk nap mint nap.

Miért volt számukra nagy jelentőséggel bíró a sírhely?


Családi kritpa Egyiptomban

Az egyiptomiak szerint, ha valaki elhunyt, akkor csak a teste hunyt el a lelke még élt. Számukra a temetés a lélek újjászületésének lehetősége volt, amit szegénynek és gazdagnak is megadtak. Gazdag elhunyt szeretteiknek több férőhelyes szakaszt alakítottak ki melyeket képekkel díszítettek, amik az életet szimbolizálták például egy munkás képet miközben a földeken dolgozik. A szegényebb halottjaik számára pedig kisebb sírkamrákat készítettek.

 
temetésszokásokegyiptompiramisfáraó