Báthory Erzsébet a vérgrófnő legendája

Báthory Erzsébet neve évszázadok óta összefonódik a vérrel, kínzásokkal és a csejtei várral. A legenda szerint fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze szépségét, és több száz áldozat haláláért volt felelős. De vajon valóban megtörtént mindez? Vagy az egyik leghíresebb történelmi rémtörténet az évszázadok során sokkal sötétebbé vált, mint amilyen eredetileg volt?

Báthory Erzsébet: mi igaz a vérgrófnő legendájából?

Kevés magyar történelmi alak neve fonódott össze annyira a vérrel, gyilkosságokkal és hátborzongató legendákkal, mint Báthory Erzsébet. A róla kialakult történet szerint a 16–17. század fordulóján élt főúrnő fiatal lányokat kínzott és öletett meg, majd áldozatai vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát és szépségét.
A legenda szerint több száz lány vesztette életét a kezei között. Egyes későbbi beszámolók 600-nál is több áldozatról szólnak, Báthory Erzsébet pedig az évszázadok során a „vérgrófnő” néven vált ismertté.
De vajon valóban megtörtént mindez?
A történet egyik legérdekesebb része éppen az, hogy a kegyetlen grófnőről kialakult kép és a korabeli bizonyítékok között jelentős különbség van. Vizsgálat valóban indult ellene, több száz tanút hallgattak ki, és szolgálóit ki is végezték. A híres vérfürdő története azonban csak jóval később jelent meg írásban.
Báthory Erzsébet története ezért egyszerre történelmi rejtély, bűnügyi történet és évszázadokon át formálódó legenda.

Ki volt Báthory Erzsébet?

Báthory Erzsébet 1560-ban született a rendkívül befolyásos Báthory család tagjaként. A korszak egyik legelőkelőbb családjába született, és élete jelentős részét a magyar főnemesség világában töltötte.
Fiatalon Nádasdy Ferenc felesége lett. Házasságuk révén a Nádasdy család hatalmas birtokainak és jelentős politikai kapcsolatrendszerének részese lett.
Férje, Nádasdy Ferenc 1604-ben meghalt. Báthory Erzsébet ezt követően özvegyként hatalmas vagyonnal és jelentős birtokokkal rendelkezett.
Ez azért is fontos a későbbi történet szempontjából, mert nem egy jelentéktelen vidéki nemesasszonyról volt szó. Báthory Erzsébet korának egyik legvagyonosabb és legbefolyásosabb özvegye volt.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint özvegyként komoly birtokigazgatási és családi feladatokat látott el, és érdekeit határozottan védte.

A csejtei vár és a sötét történetek

Báthory Erzsébet neve leginkább Csejte várával kapcsolódott össze.
A mai Szlovákia területén található csejtei vár a történet későbbi legendáinak egyik központi helyszíne lett. A róla szóló történetek szerint itt történtek azok a kegyetlenkedések, amelyek miatt évszázadokkal később is a történelem egyik leghírhedtebb asszonyaként emlegették.
A legenda szerint fiatal lányokat vittek a várba, akik aztán soha többé nem tértek haza.
A történetek egyre borzalmasabb részletekkel egészültek ki: kínzásokról, verésről, éheztetésről, megégetésről és különböző kegyetlen büntetésekről kezdtek beszélni.
Az azonban már a korabeli források vizsgálatánál látható, hogy a történet nem ennyire egyszerű.

Hogyan indult el a vizsgálat Báthory Erzsébet ellen?

1610-ben Thurzó György nádor vizsgálatot indított Báthory Erzsébet ellen.
A vizsgálat 1610 márciusa és 1611 júliusa között zajlott, és rendkívül sok embert hallgattak ki. Összesen 317 tanú vallomását rögzítették.
A kihallgatások nemcsak Csejtére és környékére terjedtek ki, hanem a Nádasdy család más birtokaira, köztük Sárvárra és környékére is.
A tanúvallomásokban valóban megjelentek súlyos vádak.
Szolgálók bántalmazásáról, kínzásáról és halálesetekről beszéltek. Egyes vallomások különösen kegyetlen bánásmódról számoltak be.
Csakhogy van egy rendkívül fontos részlet.
A tanúk jelentős része nem saját tapasztalat alapján beszélt.
Sokan másoktól hallott történeteket mondtak el. A Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalása szerint azok között, akik konkrét eseményekről számoltak be, sem találtak olyan személyt, aki hitelt érdemlően bizonyította volna, hogy Báthory Erzsébet maga követte el a vádolt bűncselekményeket.

Hány áldozata volt Báthory Erzsébetnek?

Talán ez az egyik legismertebb kérdés a történettel kapcsolatban.
A közismert legenda szerint Báthory Erzsébet több száz fiatal lányt öletett meg.
A későbbi történetekben gyakran 600 vagy 650 áldozatról lehet olvasni.
A 650-es szám különösen ismertté vált, mert az egyik tanúvallomásban egy parasztlány állítólag ennyi meggyilkolt lányról beszélt.
Csakhogy a szám eredete és hitelessége erősen kérdéses.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint a tanúvallomásokban szereplő áldozatok száma idővel egyre magasabb lett. A vizsgálat kezdetén a helyi tanúk még csupán néhány megfenyített szolgálóról tudtak, később azonban már több száz, egy vallomás szerint 650 megölt lányról beszéltek.
Ezért a 650 áldozatot nem lehet biztos történelmi tényként kezelni.

Valóban lányok vérében fürdött Báthory Erzsébet?

Ez a Báthory Erzsébethez kapcsolódó legenda talán legismertebb része.
A történet szerint egy alkalommal egy fiatal szolgálólány megsebesítette Báthory Erzsébetet, és a lány vére az asszony bőrére került. A legenda szerint Erzsébet úgy érezte, hogy a vértől fiatalabbnak és szebbnek tűnik.
Ettől kezdve állítólag lányokat öletett meg, hogy vérükben fürödhessen.
Innen ered a „vérgrófnő” alakja.
Csakhogy itt van a történet egyik legfontosabb problémája:
a vérfürdő története nem a Báthory Erzsébet elleni 1610–1611-es vizsgálat ismert anyagában jelenik meg úgy, ahogy később elterjedt.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint a vérfürdő legendája csak jóval később, 1729-ben, Thuróczi László egyik művében jelent meg írásban. Ez több mint egy évszázaddal Báthory Erzsébet halála után történt.
Ez nem bizonyítja önmagában azt, hogy minden ellene felhozott vád hamis volt.
Azt viszont igen, hogy a ma ismert „vérben fürdő grófnő” történetét nem szabad egyszerűen korabeli tényként kezelni.

Miért lett egyre nagyobb az áldozatok száma?

Ez az egyik legérdekesebb része a történetnek.
A vizsgálat során elhangzó történetek idővel egyre súlyosabbá váltak. Az eleinte néhány szolgálóról szóló beszámolókból később több száz áldozatról szóló történetek lettek.
A történeti források értelmezése ezért rendkívül fontos.
Egy több száz évvel ezelőtti bűnügyben ugyanis nem mindegy, hogy valaki azt mondja:
„Láttam, amikor megtörtént.”
vagy azt:
„Azt hallottam, hogy megtörtént.”
A Báthory-ügyben sok vallomás a második kategóriába tartozott.

Mit találtak, amikor átkutatták Csejte várát?

December 29-én hivatalnokok és katonák jelentek meg Csejtén.

Ha valóban több száz ember meggyilkolásáról lett volna szó a várban, az ügy bizonyításához rendkívül fontos lett volna valamilyen kézzelfogható bizonyíték.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint azonban a rajtaütésszerű vizsgálat során nem találtak olyan bizonyító erejű helyet vagy tárgyat, amely alátámasztotta volna azt az állítást, hogy Báthory Erzsébet több száz, nála élő vagy szolgáló lányt meggyilkolt volna.
Ez az egyik oka annak, hogy a történészek között máig vita van arról, pontosan mi történt.

Kik voltak Báthory Erzsébet állítólagos segítői?

Báthory Erzsébet mellett több szolgálót is megvádoltak.
Őket az eljárás során súlyos bűncselekményekkel hozták összefüggésbe.
A vallomásaik azonban különösen problematikusak, mivel a Magyar Nemzeti Levéltár szerint a megvádolt szolgálókat kínvallatásnak is alávetették, és ezt követően tettek vallomást.
Többüket végül kivégezték.
Báthory Erzsébet azonban nem került ugyanilyen módon bíróság elé.

Miért nem végezték ki Báthory Erzsébetet?

Ez a történet egyik nagy rejtélye.
A legenda alapján könnyű lenne azt gondolni, hogy egy ilyen súlyos vád esetén biztosan halálra ítélték.
Ez azonban nem történt meg.
Báthory Erzsébetet Csejte várában tartották fogva, ahol élete hátralévő éveit töltötte.
Az ellene indított eljárás végül nem zárult le jogerős ítélettel.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint a per nem fejeződött be, és Báthory Erzsébet ítélet nélkül maradt fogságban haláláig.

Politikai összeesküvés állhatott a háttérben?

A Báthory-történet másik rendkívül népszerű változata szerint Erzsébetet politikai ellenfelei szándékosan tették tönkre.
Ennek az elméletnek van néhány érdekes alapja.
Báthory Erzsébet rendkívül gazdag és befolyásos asszony volt, ráadásul hatalmas birtokokkal rendelkezett. Az ellene indított vizsgálat időszakában vagyonának kérdése is jelentős szerepet kapott.
1610-ben végrendeletet készített, amelyben vagyonát gyermekei között osztotta fel.
Ez azért fontos, mert a korszak birtokviszonyai és politikai érdekei miatt a hatalmas vagyon önmagában is komoly tényező lehetett.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint a történészek között felmerült a vagyonszerzés, vallási ellentétek és politikai érdekek lehetősége is, ugyanakkor a kutatók mindmáig nem tudták egyértelműen feltárni az eljárás valódi okait.
Ezért azt sem lehet történelmi bizonyossággal kijelenteni, hogy Báthory Erzsébet egy politikai összeesküvés áldozata volt.

Mi történt Báthory Erzsébettel a fogságban?

A vizsgálat után Báthory Erzsébetet saját várában tartották fogva.
Nem szabadon élhetett tovább, hanem Csejte várának falai között maradt egészen haláláig.
1614 augusztusában halt meg.
A Magyar Nemzeti Levéltár szerint halála előtt készült a végzetére, és az egykorú levelezés arról számol be, hogy halála éjszakáján hosszasan egyházi énekeket énekelt.
1614. augusztus 20–21. között halt meg, nagyjából 54 éves korában.
Ezzel azonban a története korántsem ért véget.
Valójában ekkor kezdődött el a legenda második élete.

Hogyan született meg a „vérgrófnő”?

Báthory Erzsébet halála után nem vált azonnal azzá a horrorisztikus figurává, akit ma ismerünk.
A róla szóló történetek idővel egyre sötétebbé váltak.
Az egyik legfontosabb fordulópont 1729 volt, amikor Thuróczi László írásban is közölte a vérrel kapcsolatos történetet.
A legenda ezután egyre szélesebb körben terjedt.
Báthory Erzsébet alakja lassan átalakult:
egy gazdag özvegyből kegyetlen úrnő lett,
a kegyetlen úrnőből gyilkos,
a gyilkosból pedig a történelem egyik legismertebb női szörnyetege.
A „vérgrófnő” alakját később az irodalom, a folklór, a filmek és a horror műfaja is tovább formálta.

Báthory Erzsébet valóban gyilkos volt?

Erre nincs olyan egyszerű válasz, amelyet történelmi bizonyossággal ki lehetne jelenteni.
Az biztos, hogy komoly vádakat fogalmaztak meg ellene.
Az is biztos, hogy több száz embert kihallgattak az ügyben, és több szolgálóját kivégezték.
Az is biztos, hogy Báthory Erzsébetet végül fogságban tartották haláláig.
De ugyanilyen fontos az is, hogy a vizsgálat során nem született olyan bizonyító erejű vallomás vagy tárgyi bizonyíték, amely egyértelműen igazolná a későbbi legenda valamennyi elemét.
A több száz áldozatról szóló történetek hitelessége erősen vitatott.
A vérben fürdés pedig egy későbbi forrásban jelenik meg.
Ezért a történészek számára Báthory Erzsébet nem egyszerűen egy „vérszomjas grófnő”, hanem egy rendkívül összetett történelmi eset.

A legenda és a valóság között

Báthory Erzsébet történetének talán éppen az a legizgalmasabb része, hogy nem tudjuk minden részletét biztosan rekonstruálni.
Lehetséges, hogy valóban történt súlyos kegyetlenkedés a birtokain.
Lehetséges, hogy egyes szolgálók haláláért vagy bántalmazásáért valóban felelősség terhelte.
Az azonban már sokkal kevésbé bizonyítható, hogy több száz lányt öletett meg, majd vérükben fürdött.
A történelmi források és a későbbi legenda között ugyanis hatalmas szakadék alakult ki.
És talán éppen ez teszi Báthory Erzsébet történetét annyira hátborzongatóvá.
Mert nem egy olyan történetről van szó, amelyről egyszerűen kijelenthetjük, hogy igaz vagy hamis.
Hanem egy több mint négyszáz éves rejtélyről.

Kísért még Báthory Erzsébet szelleme?

A csejtei várhoz az évszázadok során számos legenda kapcsolódott, és Báthory Erzsébet alakja természetesen a paranormális történetek világába is bekerült.
A legenda szerint egyesek úgy vélik, hogy a vár falai között még ma is érezhető a tragikus sorsú grófnő jelenléte.
Ezek a történetek azonban már nem történelmi bizonyítékok, hanem a Báthory-mondakör későbbi rétegei.
Azt, hogy valóban kísért-e Báthory Erzsébet szelleme, természetesen sem történelmi források, sem tudományos bizonyítékok nem támasztják alá.
De talán nem véletlen, hogy egy olyan helyhez, amelyhez évszázadokon át kínzásokról, halálról és bezártságról szóló történetek kapcsolódtak, idővel paranormális legendák is társultak.

Báthory Erzsébet története máig rejtély

Báthory Erzsébet 1614-ben meghalt, a róla szóló történetek azonban tovább éltek.
Ma sokan úgy ismerik, mint a vérben fürdő vérgrófnőt, aki több száz fiatal lányt gyilkoltatott meg szépségének megőrzése érdekében.
A történelmi források ennél sokkal árnyaltabb képet mutatnak.
Volt egy nagy hatalmú főúrnő, akit súlyos kegyetlenségekkel vádoltak meg. Több száz tanút hallgattak ki. Voltak halálesetek és szolgálókkal szembeni bántalmazásokról szóló vallomások. Több vádlottat kivégeztek.
Báthory Erzsébetet azonban nem ítélték el jogerősen, és a híres vérfürdő története csak több mint száz évvel a halála után jelent meg írásban.