Tíz történelmi érdekesség a Diósgyőri vár történetéből

Ha még nem tudsz minden a Diósgyöri vár térténetéröl, most hát el hoztam neked tíz érdekes dolgot róla, elég érdekes amit olvashatunk róla.
  Ősi vár a mai alatt
Minden kétséget kizáróan Diósgyőr már az őskorban is lakott volt. A várral szemben elhelyezkedő Várhegyen -illetve annak aljában -őskori település nyomaira bukkantak. A Diósgyőri barlang alsó rétegeiben pedig közel 1000(!!!) paleolit penge, lándzsahegyek és állati maradványok lapultak.
Az írott történelem előtt keletkezett a diósgyőri földvár is. Több ezer évvel ezelőtt a mai vár helyén álló kis dombot a terület lakói ,,földhányással kiegészítve köralakú erőddé képezték ki". Az erődítést az Avarok már bizonyosan Győr néven nevezték, a honfoglaló magyarok birtokba vették és tovább használták.



A Diósgyőr név kialakulása
 ,,Ami Győr, illetőleg Diósgyőr nevének formáját és leírási módját illeti, századokon át, mintegy harminc alakban ismeretes, -ami bizonyára a latin nyelvű kancelláriai írásmódnak a magyar szavakkal szemben való nehézségeire mutat. 
Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a diósgyőri pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett. Mint fentebb látjuk, 1366-ban nevezik először Diósgyőrnek a városrészt, a pálosok első okleveles említése pedig 1304-ből való. 



A vár elpusztul a tatárjárás idején 
 A szomorú végű tatárjárás idején -a Muhi csata után -IV. Béla királyunk valószínűleg ezen a környéken is menekült üldözői elől. A tatárok több forrás szerint elpusztították Miskolcot és a Győr várát, bár Miskolc esetében ez nem bizonyított. Az azonban biztos, hogy a lakosság a hegyekbe menekült, barlangok védelmét választotta rejtekéül. A Varga-hegy mellett található az Örömhegy, amely állítólag arról kapta nevét, hogy Miskolc és Diósgyőr lakossága ott ünnepelt, miután elvonult a tatár veszedelem, ott várták azt a pillanatot, hogy visszatérjenek otthonaikba.



A Diósgyőri vár és Nagy Lajos
 A vár fénykora Nagy Lajos királyunk uralkodásához (is) köthető, avagy innen eredeztethető. A Széchy család tulajdonában lévő várat (uradalmat) a lendvai uradalomra cserélte el. Lajos a Diósgyőri várat egy még nagyobb uradalom központjává tette, birtokait jelentősen megnövelve.Voltak azonban, akik nem siettek annyira az erődítmény megvédésére. Rákóczy László katonái kint maradtak a cserjésben lapulva, mialatt társaik a halállal néztek farkasszemet. 
Ezekben az időkben európai politikai szálak futnak össze a Diósgyőri vár termeiben, egész Borsod megye gazdasági és kulturális téren is rengeteget lépett előre. Nemcsak a közvetlen uradalom, hanem Miskolc, Muhi, Mezőkövesd és Keresztes települése is fellendült ebben az időszakban minden értelemben. Természetesen a politikai okokon kívül a vidék szépsége, vadregényes hegyei-völgyei is meghódították Lajos király szívét, így ezután minden évben visszatért Diósgyőrbe élete végéig, kivéve ha háborús tevékenysége ebben gátolta. Így írt Diósgyőrről az akkori történetírók egyike.



Nagy Lajos király lányának vára
 Hedvig és Mária, Lajos két lánya Lengyelország, illetve Magyarország királyné(nő)ja lett, így megszűnt a két ország közötti unió. Mária férje- aki nyilván egyben Magyarország királya is lett - Luxemburgi Zsigmond lett, aki jegyesével mulatott az ódon falak között. Mária rengeteg időt töltött Diósgyőrben, ahogy apja uralkodása idején is, rengeteg kiváltsággal ajándékozta meg nemcsak Diósgyőrt, hanem a környező településeket is.Tragikus sorsát azonban el nem kerülhette. Lovával felbukott 1395-ben a budai hegyek között. Az állat alá került és terhes lévén elvetélt, gyermekével együtt elhunyt. A népnyelv nem feledteti a nevét, sokáig "Nagy Lajos király lányának vára"-ként nevezik Diósgyőrt.



A Diósgyőri vár utolsó ostroma 
1673-ban vegyes magyar -német őrség volt a várban. Bujdosó kurucok a magyarokat meggyőzték, hogy adják át a várat. Ebbe a magyarok belementek és a németeket sértetlenül Kassa felé irányították.Azonban egy csapat utánuk eredt a várból és a Bodó-völgyben levágták őket, egyedül egy öreg német tudott Kassára menekülni. Nagyon megdühödött erre a kassai császári parancsnok és Telekessi kapitány vezetésével egy 1500 fős sereget küldött Diósgyőr ellen, ostromágyúkkal és egyéb felszerelésekkel felvértezve őket.